Israel Shamir

Ideas that will Derail the descent to Barbarity

Israel Shamir párizsi nyilatkozata az iráni elnök kijelentéséről:

  1. október 29-én a hírneves párizsi Hotel d’Industrie-ben találkozott Israel Shamir a francia olvasóival. A terem, ahol találkoztak tele volt, de senkit sem zártak ki. A hallgatóság a leghihetetlenebb összetételű volt – a kommunistáktól Front Natioal-ig és a fekete és karibi mozgalmárokig, akik a cionizmusnak és az új világrendnek az elutasítása egyesített. Volt bizonyos feszültség, mert ügyvédek felhívták a figyelmet arra, hogy nincs kizárva egy rendőri rajtaütés és Shamir azonnali letartóztatása, mivel a LICRA, az ADL-hez (rágalmazás elleni Liga) hasonló francia zsidó testület vádat emelt ellene és a kiadója, Cherifi úr ellen, azonban az est bonyodalmak nélkül telt el.

Shamirtól megkérdezték, hogy mi a véleménye az iráni elnök kijelentéséről, amire a következőket mondotta:

„Semmi szokatlan nincsen abban, hogy államokat letörölnek a térképről. Az az
ország, ahol születtem, a Szovjetunió letöröltetett a térképről.
Jugoszláviát NATO-bombázók segítségével törölték le a térképről.
Poroszországot a világháború győzteseinek döntése törölte le a térképről.
Palesztinát olyan tökéletesen letörölték a térképről, hogy ma nehéz olyan
térképet találni, amelyen rajta van. A francia történelemben Aquitánia és
Languedoc töröltetett a térképről.
Ami szokatlan, az az iráni kijelentést követő tömeghisztéria. Ez a cirkusz
azt bizonyítja, hogy a Nyugat filoszemita neurózisban szenved. Amit bárkiről
szabad mondani, azt nem szabad a zsidókról. Fölszólíthatok Franciaország
eltörlésére és valami másnak a kreálására a helyén (bekiabálás a hallgatóság soraiból: „Franciaországot már letörölték!”), de egy, a zsidó állam
eltörlésére szólító felhívás valódi háborúhoz vezethet Irán ellen. Mondhatom
azt: te ostoba Bretagne-i; mondhatom azt: a korzikaiak elfoglalták a
rendőrséget; vagy, hogy a kaszinók a sziciliai maffia kezében vannak. De ha
a “Bretagne-i”-t vagy korzikait zsidóra cserélném, máris a börtönbe vezető
úton találnám magam, megbilincselve.

A zsidók és nem-zsidók egyenlőségéért folytatott palesztinai harcunk a másutt is ugyanezért folytatott harchoz kapcsolódik. A zsidóknak egyenjogúaknak kell lenniük a bretonokkal vagy korzikaiakkal, nem pedig felsőbbrendűeknek velük szemben. De itt jön be egy bonyodalom: a
zsidók verseny-egyházat alakítanak, és az ő vélt felsőbbrenduségük és über-protekcionizmusuk megteremti a feltételeket ennek az egyháznak a keresztény egyház fölötti győzelméhez. Bármit mondhatok a keresztény egyházról, amit csak akarok; olyasmit is, ami egy keresztényt tökéletesen fölbosszant, de ha a zsidó egyházat bosszantó dolgokat említek, börtönben kötök ki. Ez a tisztességtelen szituáció elviselhetetlen.
Voltaire nem riadt vissza attól, hogy a Szeplőtelen fogantatásról írott vallásgyalázó versekkel szabadítson ki benneteket az Egyház szorításából; hát most kövessétek a példáját, és szabadítsátok ki magatokat a judaikus egyház vasmarkából.
Nem azért fosztotta meg hatalmától a Nagy Forradalom a katolikus egyházat, hogy a
judaikus egyházat teremtse a helyébe Franciaországban. Ez egy új tabu,
amelyet le kell dönteni, és az iráni elnök fontos lépést tett ez irányban. Ha
megengedhető az, hogy a zsidók és nem-zsidók Palesztináját letöröljék a
térképről, akkor az is megengedhető kell, hogy legyen, hogy valaki egy zsidó
állam térképről való letörlésére szólít fel.
A média egyhangúsága félelmet ébreszt. Valamikor az ilyesmi állítólag a
sztálinizmus jellemzője volt, de az iráni kijelentésre adott egységes
reakció azt mutatja: a sztálinizmus bosszút hirdetve tért vissza. Egész
életemben újságíró voltam, most mégis ugyanazt érzem a fősodrású médiával
szemben, amit valamikor a KGB iránt éreztem: ez nem a nép, hanem a
hatalom erőszakszervezetének a hangja.

A barátunk, Paul Eisen írta: „Én semmi rosszat nem találok az iráni elnök megjegyzésében. Ez, hasonló körülmények között, nagyon szokásos szöveg. Ami igazán figyelemre méltó, az a nagy felhajtás, amit csinálnak körülötte. Természetes, hogy keresik az indokokat Irán megtámadására, de az áldozatok nem harcolhatnak úgy az elnyomó ellen, hogy állandóan csak azt akarják elkerüli, hogy indokot szolgáltassanak neki. Az az érzésem, hogy Izrael és a zsidó hatalommal nem lehet taktikázással szembeszállni. Izraelt és a zsidó hatalmat nem lehet „aláásni”. Hiába mutatod be, hogy Izrael „rossz”, mert nem számít, hogy rossz, mert akkor is azt teszi, amit akar. Az az érzésem, hogy csak a szembeszállás és ellenállás számít. Én helyeselem, hogy az iráni elnök ezt a kijelentést tette.”

Igaza van: a szembeszállás az elvesztett szabadság visszaszerzésének az útja. Ne hódolj be, és győzni fogsz. Ez az útja annak, hogy megállítsuk Irán előkészületben lévő megtámadását és visszaszerezzük a szabadságot Franciaországban és Palesztinában.

Shamir egységre szólította fel a jobb- és baloldalt a globális imperializmus ellen.

Shamirnak az elhunyt Izrael Shahakkal kapcsolatban kérdezték, akinek a „Zsidó Történelem Háéromezer Éve” c. könyve nagyon fontos lépés volt a zsidó paradigma hiteltelenítésében. A következőt mondta:

Van egy elképzelés a zsidó hagyományban: az igaz ember nem hal meg addig, amíg egy újabb igaz ember készen nem áll arra, hogy átvegye a helyét. Ez az Ecclesiastes [A prédikátor Salamon könyve] szavain alapul: “a nap fölkel és a nap lemegy”. Vagy például, Sámuel könyvében, mielőtt Eli napja leszállna, fölkel a Sámuelé. Ugyanígy, én akkor kezdtem erről a témáról írni, amikor Israel Shahak meghalt. Vagyis, távozásakor az ő helyét foglaltam el. Mérhetetlenül tisztelem, de én tovább mentem: ő a liberalizmus és egy nyílt társadalom
nevében rántotta le a leplet a zsidó paradigmáról, én viszont hozzátettem, hogy a George Soros nyílt társadalma és annak liberalizmusa nem más, mint egy új név a zsidó paradigmára.

A fekete mozgalmárok a Franciaországban feltámadt négerellenességről kérdezték. A válasza:

Palesztinában, az ellenőrző pontok személyzetében vannak fekete katonák is, és vannak fekete palesztinok, akik sorban állnak az ellenőrző pontoknál. Vannak fehér és fekete zsidók, fehér és fekete palesztinok. Ezért számunkra, a közel kelet népe számára, a bőr színe nem fontos tényező. Földijeimhez hasonlóan én színvak vagyok, és nem érzem a bőr színét jelentősebbnek a szem színénél: vannak kék szemű és barna szemű, fekete és fehér bőrű emberek, de ez csak annyira fontos, mint egy macska szőrének a színe. Nem szükségszerű, hogy az antiszemitizmusról szóló zsidó szövegelést utánozva négerellenességről beszéljünk. Ön francia, akármilyen is a bőre színe, és ez számít. Ily módon nyugodtan hivatkozhat, mint a régi iskolában, a „mi gall őseinkre”, akár frankok, akár hollandok, akár afrikaiak voltak a valódi ősei. Természetes, hogy én ellenzek minden megkülönböztetést a bőr színe alapján. Az embereknek egyenlőknek kell lenniük. Nem szabad a megkülönböztető elméleteknek teret adnunk. Természetesen nem sokat tudok az ön helyzetéről, és ugyanannyit kész vagyok tanulni is, mint amennyit tanítani.

Szerdán várható a francia bíróságnak az ítélete Shamir kiadójának az ügyében.

Featured Posts
Ryan Rodrick Beiler / Shutterstock.com

Autumn in Palestine

Autumn is beautiful in Palestine: overripe blue-green figs, unpicked pomegranates pecked by birds, heavy grapes turn red. Now is the ...

Read More

If They Are Bombed - They Are Daesh

President Putin is a pirate, no less. In his declaration at the UN, he stole President Bush Jr’s copyrighted 2001 ...

Read More

The Liberation of the Slaves

Donald Trump’s electoral victory unleashed pent-up tectonic energies on the unprecedented scale. The world has been changed, much more than ...

Read More

A Syrian Breakthrough

The Russians and their Syrian allies have cut the main supply line of the rebels to the north of Aleppo, ...

Read More

Evan El-Amin  /  Shutterstock.com

Les guerres de genre de H. Clinton

Est-ce que les hommes qui votent pour H. Clinton vont finir en enfer ? Je n'en suis pas sûr. Nous savons ...

Read More

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Israel Shamir © 2016 Frontier Theme